A jövőben “NÉHÁNY SZÓ” címmel az óvodai élettel kapcsolatosan jelennek meg írásaink az óvoda honlapján
“A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)
Könnyű vagy nehéz?
NÉHÁNY SZÓ … a beszoktatás nehézségeiről
Az óvodakezdés előtt –családi körben, ismeretségi körben- megkezdődik az „adatgyűjtés” a beszoktatás tapasztalatairól. Valószínűleg ahányszor elhangzik a kérdés, annyiféle történet lesz a válasz, ami híven tükrözi a valóságot: vagyis ahány gyerek ( és anya!), annyiféle tapasztalat.
Vannak azonban általánosságok, amire érdemes odafigyelni.
- A hellyel való ismerkedés.
Ez nem csak az óvodaválasztás előtti „óvoda csalogató „ játszóházakat jelenti, hanem a beiratkozás utáni időszakot. Érdemes a kicsivel többször elmenni a választott óvoda környékére,- nyitott óvodák( és a miénk az!), be is engedik az udvari játék időben a leendő óvodást – így már a kezdés előtt kialakulhat egy pozitív érzés az óvodával kapcsolatosan.
- Ismeretség a választott csoporton belül
Jó, ha úgy választunk csoportot ,hogy – lehetőség szerint- legyen ott ismerős kisgyerek, akivel már van valamilyen kialakult kapcsolata gyermekünknek. Ez könnyítheti a beilleszkedést.
- A legnehezebb: az elengedés
A jól működő anya-gyerek kapcsolat – ha három évig otthon voltak – nagyon bensőséges, érzelmekkel telített. A leválás nem könnyű folyamat, de a gyerekben már ott van a nyitás, lehet, hogy a szülő is vágyik kilépni az otthoni közegből. Fontos, hogy az anya legyen érzelmileg elfogadó az óvodakezdéssel kapcsolatosan, mert a gyerek pontosan fogja tudni- kimondatlanul is-, hogy mit érez a szülő. Ennek nagyon fontos feltétele az a bizalom, amit a választott óvodapedagógus irányába érez a szülő.
Persze rengeteg más tényező is segítheti, vagy nehezítheti a beszoktatást : testvérek száma, korábbi közösségbe járás, volt-e a gyermek tartósan távol az anyától, aludt-e már máshol stb.
A következő NÉHÁNY SZÓ-ban a beszoktatás „sztenderdjeiről” olvashatnak.
