Intézményünk, mely a város peremén, a cigánytelep közelében helyezkedik el, 1982 tavaszán nyitotta meg kapuit.

Óvodánk jó hírnévre tett szert a környékünkön, s évről évre növekvő létszáma miatt a kilencvenes évek közepére az eredeti óvodaépület kicsinek bizonyult.

Az első bővítésre 1999-ben került sor. Ekkor a szomszéd ház és az óvoda összeépítésével 122 m²-el nőtt intézményünk alapterülete.

Így lehetőség adódott arra, hogy a több éven át a szomszédos művelődési házban működő fejlesztő csoport az épületen belül kapjon helyet.

A dolgozók részére nevelői szobát és szociális helyiségeket tudtunk kialakítani az új részen, s így lényegesen javultak munkakörülményeink.

1994-ben óvodánk pedagógiai munkájában nagy változás következett be, amikor önálló státuszú fejlesztőpedagógus kezdhette meg munkáját.

A tovább emelkedő gyermek létszám hatására 2002-ben újabb bővítésre került sor. Ekkor régi vágyunk teljesült, mert felépült egy új csoport szoba és kettő minden esztétikai és higiéniai igényt kielégítő gyermekmosdó és öltöző.

Az energiatakarékosság érdekében 2010 nyarán a csoport szobák ablakait hőszigetelt műanyag nyílászárókra cseréltette ki a fenntartó.

Mára az óvoda épülete, berendezése elfogadható mértékben, udvara – a folyamatos fejlesztés mellett is – csak részben megfelelő szinten szolgálja gyermekeink biztonságát, kényelmét, nevelőmunkánk feltételeit

A négy csoportból kettőhöz – az új részen – esztétikusan felújított öltöző és higiénikus mosdó tartozik. A két további csoport közös mosdója esztétikai szempontból nem megfelelő minőségű, a harminc évvel ezelőtti óvodai életet idézi. Az öltözőkben minden gyermeknek külön szekrénye, elkülönített polcrésze van. A természetes anyagokból egyedileg készíttetett gyermek bútorzat sajnos ergonómiai szempontból kifogásolható. A csoportszobák játék állománya még nem éri el az eszköznorma által előírt mennyiséget.

Az óvoda berendezése során a praktikum mellett esztétikai szempontok érvényesítésére is törekedtünk, figyeltünk a színek és formák ízlésformáló harmóniájának megteremtésére.

Ugyanakkor nem hallgatható el, hogy esedékes lenne a régebbi vizesblokkok felújítása, a radiátorok cseréje, a homlokzat festése, korszerűsítése, az elavult világítótestek kicserélése.

Személyi feltételrendszerünk nagyon jó. Csoportonként két – két óvónő egy dajka, egy fejlesztő pedagógus és az ő munkáját segítő dajka, valamint takarító, udvari munkás és óvodatitkár teljes körűen képes ellátni a gyermekekkel és az intézménnyel kapcsolatos minden feladatot. Az óvodapedagógusok közül öten szakvizsgáztak.

2005 óta intézményünk előnye a város összes óvodájával szemben, hogy függetlenített fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek felzárkóztató nevelését. Ilyen szintű fejlesztésben a város rászorult kisgyermekei csak a Nevelési Tanácsadó által szervezett külön foglalkozásokon részesülhetnek, míg a mi óvodánkban napi gyakorlatként valósul meg mindez.

Az óvodánkba járó gyermekek más érték – és norma rendszerrel találkoznak otthon, mint intézményünkben, ezért különösen fontos a többségi társadalom érték és norma rendszerének megismertetése, megerősítése.

Célunk, hogy a családi életre alapozva, azt kiegészítve olyan óvodát működtetésünk, ahol a gyermeket egészséges, inger gazdag környezet veszi körül, ahol érzelmi biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkör biztosított. Ahol az életkornak, fejlettségnek megfelelő tevékenységekben a gyermeki szabadság tiszteletben tartásával, sikerorientált, a környezetben jól eligazodó és azt óvó-védő, környezetét szerető, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, az iskolai életre alkalmassá váló gyermekek nevelése folyik.

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az alábbi területeken ismereteket szerezzünk:

• cigány népismeret , a roma kultúra és hagyományok,
• szociokulturális hátrányok csökkentésének lehetséges módjai,
• gyermekvédelem.

Törekvéseink megvalósításához kérjük a szülők megértését, segítségét és aktív közreműködését. A gyermekeiket ránk bízó szülőknek segítő partnerei szeretnénk lenni a nevelésben, megköszönve bizalmukat, melynek minden körülmények között meg akarunk megfelelni.

Ma szinte 100 %-ban a cigánycsaládok gyermekei alkotják az óvodai csoportokat.

Etnikai rétegződésüket tekintve óvodánk környezetében három jellemző cigánycsoport él.

Az első csoportba sorolhatók azok, akik a városrendezés következtében a belvárosból kitelepítve a Szentjakabi városrész lakásaiban laknak. Ők a szakirodalom megnevezése szerint a „ romungrók „ / magyar cigányok /.

A második csoportba az oláh cigányok tartoznak, akiket a Dunántúlon „kolompároknak” neveznek. Hagyományaikat leghívebben ők őrzik.

A harmadik csoportot a beások képezik. Életkörülményeik, iskolázottságuk és életszemléletük hosszú évek alatt pozitívan változtak.

A három népcsoport nem a legszívélyesebb viszonyban él egymással. Szerencsére a gyermekeknél ebben a korban még csak csírái sem élnek az előítéleteknek!

Az óvodánkba járó gyermekek csaknem mindegyike hátrányos helyzetű,

és 10 % körüli mértékben fordul elő veszélyeztetett gyermek intézményünkben.

A szülők többsége alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, és nagyszámban vannak közöttük munkanélküliek.